Köszöntő

Kedves olvasó!

Ide s tova 5(öt) éves távlat van már a Kistérség nevű lap első számának a megjelenésétől. A lap ha nem is mindig rendszeresen de időszakosan megjelent. Ebben az új verzióban már az Erdélyi Kistérség névre hallgat.

Elhatározásunk a név kiegészitésére a "LEADER-tipusú kistérség"-eknek megjelenése tette szükségessé. E kistérségek Erdély területén kerültek bejegyzése ezért szükségesnek éreztük a kiegészitést az Erdélyi jelző hozzátoldásával, mert ezzel tudjuk a legjobban érzékelni mire is van szüksége a vidéknek.

Az Erdélyi Kistérség ezentúl kiegészitő sajtóorgánum lesz majd, de nem csak a vidékfejlesztésben érdekeltek számára, hanem azok számára is akik maguk is a kis gazdaságaikban nap-mint nap tapasztalják mennyire hiányoznak a friss információk.

E hiány betöltését e kiadvány megjelentetésével szeretnénk minél hamarabb megtenni, főleg azok számára, akiknek a mindennapi megélhetésüket, csak valamilyen pályázási formában tudják megoldani.

Az eddigi példák azt mutatják, hogy azokon a kistérségekben ahol, megfelelő ember adódott a vidékfejlesztése - ilyen vagy olyan formában - beindult egy fajta tevékenység.

Probléma viszont, hogy nagyon sok helyen még az alapköveket sem tették le. Ez pedig azt vonja maga után, hogy azokban a kistérségekben élők sajnos nem fognak előre haladni, mert nem tudnak a pályázási kitételeknek eleget tenni.

Eddig a falunélők zöme azt várta és kapta, amit a falu előljárói számukra "odacsorgatt"-ak. Nem, nem nincs tévedés!

Sajnos a vidék ezzel a tipusú hozzáállással ma már nem tud fejlődni.

Az eddigi felűlről "dirigált" fejlődést, az alulról jövő kezdeményezés kell felváltsa! Ehhez viszont me kell teremteni a intézményrendszert. Ez az intéményrendszer sajnos nem az, amit az eddig eltelt 20 évben látot a gazdatársadalom. Egy teljesen új formát kell megtanulni!

A LEADER-tipusú kistérségről van szó. Az európai normák előirják az ilyen tipusú kistéségek feltételeit.

Rövíden csak annyit, hogy a romániai viszok között egy LEADER-tipusú kistérségben 10.000 - 150.000 közötti létszámú terület jöhet számitásba. Ebben létszám a több község (a hozzátartozó faluival) vagy kissebb város lakosainak a számából áll össze.

Ugyan nincs kikötve de a legegyszerűbb ha egy patak- vagy folyómenti helységek állnak össze. A földrajzi kötödés mellett még a hasonló problémákkal küszködő helységek szövetsége is mérvadó lehet.

A kistérségben meg kell alakuljon a Helyi Fejlesztési Tanács. Ennek érdekében egy kezdeményező bizotság megalakulása elindithatja a folyamatot.

A Kezdeményező Bizottság aztán körbejárva a kistérségben érdekelt helységeket megalakitja a Helyi Akció Csoport-ot(románul GAL azaz a grupul de actiune locala, az angol változat alapján amelynek röviditett formája a LAG- local action group). A romániai norma feltétele, hogy 50 %-ban a civil szerveződések is jelen legyenek. A másik részben pedig a hivatalos közegek kell egy-egy reprezentáns kinevezzenek.

Ezt a GAL-t aztán be kell jegyeztetni előbb a megyei mezőgazdasági hivatalnál.

A GAL el kell készitse a Helyi Fejlesztési Terv-et, amit a Helyi Fejlesztési Tanács pályázatok segitségével megvalósitja.

Románia eddig csak 39 GAL-t jegyeztetett, ismert el. A 2010-es évben újabb 40 beinditására kötelezte el magát. Ez szerintünk jóval a romániai lehetőségek alatt van, hiszen a szomszédos Magyarországon eddig 198 kistérség alakult rövid 1,5 év alatt.

Ez pedig azt mutatta meg, hogy hazánkba még 300 GAL is kevés lenne. A területi feldarboltság miatt kb ennyi kellene, hogy az egész országban egyenletes elosztás biztosítsa a vidékfejlesztési projektek beindulását. Sajnos az egy éves lemaradásunk miatt az a helyzet áll majd elő, hogy a GAL nélkül senki se fog majd európai alapokhoz probléma mentesen hozzájutni.

A mai romániai körülményeket azonban még távolról sem lehetne összehasonlitani más frissen belépett tagországgal.

Első nagy és talán a legfontosabb hiányossága a LEADER-tipusú kistérség kialakulásanak, hogy a falvak zömében nincsen semmilyen fajta civil szerveződés! Esetleg, még ha létezik is, azok inkább "egyszemélyes"-ek azaz csak, azért voltak létrehozva, hogy a vezetőjük egy-két gépkocsit behozhasson vám nélkül vagy mert régebbi tipusúkocsikat csak így tudott behozni.

A másik fontos ok az értetetlenség. Csak kevesen értették meg, hogy egy ilyen civil szerveződés mire is jó egy faluközösségnek.

Ha a helységben voltak "kovász-emberek", akkor még sikerült egy-két szerveződés kialakuljon. A civil szerveződések hiánya aztán odavezetett, hogy a polgármesterek köré gyűlt "ügyeskedők" saját hasznukra tudtak tevékenykedni.

A faluvezetők kiskirályoskodása szinte normális lett. Nagyon sok helyen az első választásokor felkerült polgármesterek zöme, mostanra már a negyedik mandátuma után vannak. Az is meglehet, hogy egyesek a polgármesteri székből mennek majd nyugdijba.

Ilyen formán a megtollasodott faluveztők már nem igen érdekeltek a helység előrehaladásában és csak a sajátérdek tudja őket "kimozditani" tehetetlenségi állapotukból.

Ha eddig pályáztak is sok esetben nem a legmegfelelőbb megoldást keresték-kapták meg.

Sok esetben a gazdák részére mind a mai napig nem adták ki a tulajdonlapokat és nem is helyezték birtokba a földeket. Egyrészt emiatt is történhetett meg, hogy faluhelyt a földek három negyede nincs a valós tulajdonos nevén telekkönyvezve.

Ezenkivűl még vannak olyan anomáliák is amelyekről behatóan kell majd vizsgálódni, mert , ami romániai szinten "természetes-elfogadott" más vidékeken egyenlő a lehetetlennel.

Igy aztán a romániai gazdatársadalom helyzete - az európaihoz képest - úgy fest, mint egy kertvégi fészer, kb. úgy ahogy a mellékelt képen is látható: rozoga, kicsi és kilátástalanak vélhető ! HZ.